Az újszülöttek 6 százalékát kamaszkorú anya hozza világra ma Magyarországon, de egyes régiókban magasabb ez az arány. A tini anyákat és gyermekeiket is számos hátrány sújtja.
Új iskolába került egy 13 éves lány, és az osztálytársai kipécézték. Azt hitették el vele, hogy a többiek az osztályban már „mindenen túlvannak”, és a lány cikinek érezte, hogy ő milyen tapasztalatlan szexuálisan. Végül egy hétvégi partin elvesztette a szüzességét és rögtön teherbe is esett. A család az abortusz mellett döntött, amit végre is hajtottak a lányon. Ezt követően az osztályfőnök egy tisztázó beszélgetésre hívta össze az osztályt, ahol kiderült, a lányt belehajszolták a dologba, miközben a többség még szűz volt az osztályban. A lányt nagyon meggyötörte az esemény, de az különösen, hogy az osztálytársai átverték őt, még hosszan járt terápiára ezt követően.
Mint a fenti történet is mutatja, a tinédzserterhességeknek számos kockázatot tartogatnak, miközben Magyarországon még mindig magas a 18 év alatt teherbe eső lányok aránya. 2016-ban 6098 gyerek született 19 év alatti anyától, és 4076 abortuszt hajtottak végre a korosztályon, azaz összesen tízezernél is több kamaszlány lett várandós. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban ennél csak Romániában és Bulgáriában szülnek nagyobb arányban a serdülők. Ráadásul 2015-ben 79 baba anyukája 14 évnél is fiatalabb volt. A korai terhességek számos egészségi kockázatot tartogatnak az anya és a baba számára is. Gyakoribb a koraszülés, az alacsonyabb szülési súly, a toxémia, a különböző egészségi komplikációk, a magzati halálozás. „A tinédzseranyák száz százaléka kimarad az iskolából” – mutatott rá egy újabb „szövődményre” a Kék Vonal által szervezett, 25 éve a gyermekekért című konferencián Toma Andrea védőnő, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ munkatársa. A lányanyák könnyebben futnak bele bántalmazó kapcsolatokba, deviáns viselkedési formákba, gyakran anyagilag is lecsúsznak, gyengül a kapcsolati hálójuk, s alacsonyabb végzettséggel, rosszabb karrierkilátásokkal rajtolnak az életben, mint nem teherbe eső társaik.
„A korai teherbeesés rizikófaktorai hasonlóak a gyerekbántalmazáséhoz” – von párhuzamot Toma Andrea. A háttérben gyakran diszfunkcionális család, nem érdeklődő vagy éppen túl szigorú szülő, netán gyermekkori szexuális bántalmazás áll. A fiatalok kötődési mintái sérültek, túl hamar kezdenek el nemi életet élni, a teherbeesés sokszor a menekülést legitimálja az eredeti családból, a gyerekszüléssel az önálló felnőtt életet akarja előrehozni a fiatal. Érdekes módon kockázati tényező még, ha a kamasz apa nélkül nőtt fel – fiúknál éppúgy, mint a lányoknál. A korán gyereket szülő fiataloknak gyakran rossz a kapcsolatuk a szüleikkel, és a párkapcsolatuk is felszínes, olykor bántalmazó.
A szexuális élet korai megkezdésének okai között szerepel a korai nemi érés is – ma az első menzesz átlagosan 12,6 éves korban történik, s a fiatalok nem feltétlenül várnak a szexuális élet elkezdésével 17-18 éves korig. Erős lehet a kortársaknak való megfelelés, s a fogyasztói társadalom is felerősíti a „mindent azonnal meg akarok kapni” érzést. Hiányosak a fiatalok információi a védekezésről és a teherbeesésről, például elterjedt mítosz, hogy rendszertelen menstruáció vagy éppen megszakított közösülés esetén nem lehet teherbe esni. Előfordul, hogy a fiatal lány a terhesség alatt is titkolózik, saját maga előtt is tagadja az állapotát, ez szélsőséges esetben az újszülött megöléséhez is vezethet. Az újszülöttgyilkosságok elkövetőinek egyik csoportja olyan, általában a nemi életről gyér tudással rendelkező fiatal lány, aki az első éjszaka teherbe esik.
„A terhesség mindig veszélyhelyzet” – mondja Baranyai Blanka, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány programvezetője. A szervezet minden témában fogadja a gyerekek és kamaszok segélyhívásait, de a tiniterhességek az egyik jól körülhatárolható problémakört jelentik a beszélgetésekben, tavaly 207 telefonáló témája volt ez. A kiskorú anyák ritkábban járnak várandósgondozásra, gyakoribb körükben a szerhasználat és az öngyilkosság, ha pedig a szülők erőltetik a terhességmegszakítást, a lány megszökhet otthonról. Bármilyen döntés is születik, az abortusz, az örökbeadás és a gyerek felnevelése is nehéz út. „Nem célunk ebben befolyásolni a kamaszokat, de legalább tudjanak a lehetőségekről, és tudjanak ezekről beszélgetni úgy, hogy ők vannak a fókuszban” – avat be a segítő beszélgetés szempontjaiba Baranyai Blanka. Persze ez egy olyan problémakör, amit egy telefon nem fog megoldani, de ilyenkor igyekeznek megtervezni, hova tud további segítségért fordulni a kismama.
[box type="info"] Kamaszoknak szóló, a szexualitást (is) érintő hasznos weboldalak:
http://www.kamaszpanasz.hu/[/box]
Ami a terhesség kimenetét illeti, az abortusz a jobban szituáltak választása, akik szeretnék folytatni a tanulást, az ő családi hátterük, demográfiai jellemzőik nem térnek el az átlagtól. Természetesen a beavatkozásnak megvan az egészségi és lelki kockázata, traumát jelenthet a fiatalnak. Akik a gyermek kihordása mellett döntenek, azok általában rosszabb vagy marginális szociális helyzetűek. Ha megszületett a csecsemő, akkor is többféle lehetőség létezik: a kamaszlány vagy a családja neveli fel, örökbe adják vagy a gyermekvédelembe kerül.
„A korai terhesség duplájára növeli a szegénység kockázatát” – mond további mellékhatást Toma Andrea. Az iskolából való lemorzsolódás miatt rosszabb helyzetbe kerül a fiatal a munkaerőpiacon, ráadásul kimarad a fiatalkori élményekből. Ezért esetleg a gyereket okolja, szerencsétlen esetben elindulhat egy bántalmazó-elhanyagoló szülői magatartás. Gyakran a szüléshez vezető párkapcsolat is instabil, és megromlik a kapcsolat a nagyszülőkkel – az anya szegénységi spirálba kerül. Meglepő módon a tinédzser apákra is rosszul hat a korai gyermekáldás, gyakran ők is abbahagyják az iskolát és rosszabb helyzetbe kerülnek a munkaerőpiacon.
Mi lehet a megoldás a problémára? A jelen magyar terhesgondozás egyik paradoxona, hogy a krízisben levő nőnek kell segítséget kérnie, miközben ő erre esetleg képtelen. A védőnői rendszernek fokozottan oda kellene figyelnie az első babájukat váró fiatal anyákra – gyakran ekkor dől el, hogy a család meg tud-e állni a lejtőn, vagy pár év múlva már megoldhatatlan problémahalmazt görget maga előtt, amire esetleg csak a gyerek, gyerekek kiemelésével tud reagálni a rendszer. Azon családokban, ahonnan az elhanyagolás, az anyagi gondok miatt egyszerre elvesznek 3-4-5-6 testvért, gyakran a legelső gyerek még az anya 18 éves kora előtt született, s a gyorsan érkező testvérekkel, anyagi gondokkal nem tudott megbirkózni a hiányos szülői és életvezetési kompetenciákkal rendelkező fiatal pár. Ha a serdülő anyák nem szakítanák félbe a tanulmányaikat, máris sokkal jobb helyzetben indulnának a munkaerőpiacon, ehhez több segítség kellene a számukra. És persze a legfontosabb a megelőzés lenne: a tájékoztatás, szemléletformálás, a szexuális nevelés – ami nem azonos a szaporodásról szóló biológiai leckékkel.
[box type="info"] Terhesség és lemorzsolódás
A tinédzser anyák gyermekei alacsonyabb súllyal születnek, kisebb arányban járnak óvodába, nagyobb eséllyel morzsolódnak le az iskolában, vállalnak maguk is korán gyereket, és rosszabb munkaerőpiaci státusba kerülnek – hangsúlyozta a generációkon átöröklődő károkat Elek Zsuzsanna Réka, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja Gyerekesély kutatócsoportjának munkatársa. A Kinek az érdeke? című, a 20 éves Gyermekvédelmi törvény alkalmából rendezett konferencián elhangzott előadásában a kutató egybevetette az elmúlt évek magyarországi adatait a korai iskolaelhagyásról és a tinédzserek által szült újszülöttekről. Az iskolából idő előtt lemorzsolódók aránya 2010-ig folyamatosan csökkent, azóta azonban ismét növekszik, és 2016-ban elérte a 2006-os szintet. Hasonló tendenciát mutat a serdülők általi szülések száma, ez a 2010-es mélypont után szintén nekilódult, és ma magasabb, mint 2006-ban. Mindkét mutatóban a legszegényebb észak-magyarországi térség jár élen. Utóbbi régióban az első gyereküket szülő nők negyede tinédzserkorú. Mindez nem elválasztható az egyéb kilátásoktól, illetve azok hiányától, és a tankötelezettség 18-ról 16 éves korra való csökkentésétől. Az egyre nagyobb számú, hátrányos helyzetű, kiskorú anya által vállalt bébi az ellátórendszereket is új helyzetek elé állítja: a lakhatás, a gyerekvédelem, a társadalompolitika új válaszokat kell kidolgozzon a felmerülő nehézségekre.[/box]
