Milyen a gyermekek helyzete Magyarországon? Melyek a tipikus jogsértések és fejlesztésre szoruló területek? Az alapvető jogok biztosa 2017-ben számos olyan vizsgálatot végzett, amely a gyermekek jogaival foglalkozik. Ezeknek a megállapításait foglaltuk össze röviden.
Az Ombudsmani Hivatal feladata a közigazgatásban és bármely állami szervnél a jogsértő gyakorlatok feltárása. Lakossági panasz alapján is indíthatnak vizsgálatot, de saját kezdeményezésre is, ha tudomásukra jut valamely jogsértés, például sajtóhír alapján. Az ombudsman csak az őt megválasztó országgyűlésnek tartozik felelősséggel, javaslatai nem kötelező érvényűek, szankciókat nem hozhat. Ma ez az egyik leghatékonyabb fórum Magyarországon a gyakorlati visszásságok jelzésére.
Anyagi okból történő kiemelések a családból
Az ombudsman egyik átfogó elemzése tavaly azt vette górcső alá, hogy érvényesül az az elv a hazai gyermekvédelemben, amely megtiltja, hogy egy gyermeket a család anyagi helyzete miatt emeljenek ki. Az elemzés négy megyére terjedt ki. Egy korábbi vizsgálat már megállapította, hogy a rendszerbe bekerült gyermekek közül minden harmadikat anyagi és szociális okok miatt vesznek el a szüleitől. A jelentés feltárta, hogy ahol több anyagi és természetbeni támogatással és gyermekjóléti szolgáltatással tudják a hátrányos helyzetű családokat segíteni, ott kevesebb kiemelés történik. Ugyanakkor pusztán anyagi eszközökkel nem előzhetők meg a kiemelések, a családok együttműködési készsége és a települési önkormányzat hozzáállása is nagyban számít. Az ombudsmani tanulmány szerint a gyermekek átmeneti gondozásában nem történt előrelépés a korábbi vizsgálatokat követően. Kevés a helyettes szülő, a gyermekek átmeneti otthonainak is egyenetlen az eloszlása, hosszú a várakozási idő egy férőhelyre. Az ombudsman ezért javasolta a férőhelyek növelését a helyettes szülői hálózatokban és a családok átmeneti otthonaiban, de azt is megfogalmazza, hogy a probléma nem orvosolható pusztán gyermekvédelmi eszközökkel, szükség lenne a szektorok közti együttműködésre a szociális bérlakások és a lakáspiac megreformálása érdekében.
Visszásságok a gyermekvédelmi intézményekben
Bejelentések, panaszok alapján a biztos tavaly több szakellátási intézményben vizsgálódott.
- EMMI Zalaegerszegi Gyermekotthona. A jelentés megállapításai szerint a jogszabályban megengedettnél több kettős szükségletű gyermek élt az otthonban (olyan gyermek, akinek egyszerre van fogyatékossága, tartós betegsége és viselkedési vagy pszichés vagy szerhasználattal összefüggő gondjai). A gyerekeket nem tájékoztatták megfelelően a jogaikról, sokukat magántanulóvá minősítették és egy belső, szegregált iskolát kellett látogatniuk. Az intézményben büntetésnek alkalmazták a szabad levegőtől való eltiltást, a dohányzás engedélyezését és tiltását a dolgozók fegyelmező eszközként használták. A gyerekek közti bántalmazás is előfordult, több gyerek panaszolta, hogy a dolgozók is bántalmazták őket. A biztos javaslatot tett ezen jogsértő gyakorlatok megszüntetésére, aminek következtében a fenntartó új vezetőt kért fel az intézmény élére. A gyerekek drog- és dohányzásellenes felkészítésen vettek részt, a dolgozók számára tréninget terveznek az agresszió kezelésére, a gyerekek közti bántalmazást pedig önismereti programok, tréningek segítségével terveznek csökkenteni. Azóta jogszabálymódosítás is született, mely előírja, hogy a gyermekvédelmi intézményekben gondozott gyerekeknek napi legalább egy órát a szabad levegőn kell lenniük.
- Bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon. A sajtóhírek az igazgató által elkövetett szexuális bántalmazás gyanújáról számoltak be, ez alapján kezdett utóvizsgálatot az intézetben a biztos. 2012-ben egy hasonló tárgyú felmérés már feltárt visszásságokat az intézményben, akkor rendőrségi eljárás indult az igazgató ellen, majd ezt megszüntették. Bár azóta a gyermekjogi képviselő és a gyámi-gondozói tanácsadók az előírtnál gyakrabban látogatták az intézményt, a gyerekek nem nyíltak meg előttük, nem számoltak be a szexuális bántalmazásról. A rendőrségi eljárás végül azért indult el, mert ketten az áldozatok közül feljelentést tettek, illetve a médiában is vállalták a velük történteket. A tanulság, hogy a bántalmazás felismeréséhez, kezeléséhez megfelelően kiválasztott és felkészített munkatársak szükségesek, a biztos ezért sürgeti a gyermekvédők szakmai életpálya-modelljének kidolgozását, illetve hogy az Integrált Jogvédelmi Szolgálat jogtudatosító kiadványai, rendezvényei minden gyermekhez eljussanak.
- Hűvösvölgyi Gyermekotthon. A vizsgálat igazolta, hogy magas a fluktuáció az intézmény dolgozói körében, ami miatt csorbul a gyerekek érzelmi biztonsághoz és állandósághoz való joga. Az ott élő gyerekek között tapasztalható volt az agresszió, aminek csökkentésére az otthon vezetése programokat vezetett be.
Fogyatékos gyerekek oktatása, nevelése
- Súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók. A vizsgálat szülők beadványára indult, akik azt panaszolták, hogy gyermekeiknek az alapfokú oktatás sem férhető hozzá, így ők kiszorulnak a köznevelés rendszeréből. A biztos megállapította, hogy a magyar állam nem tesz eleget a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók oktatásával kapcsolatos alkotmányos feladatainak. Ezeknek a tanulóknak csak az otthoni, vagy az ápoló-gondozó intézményben zajló nevelés lehetősége marad, ahol általában az egészségügyi ellátás dominál, hiányosak a személyi és tárgyi feltételek, és nem megfelelő a pedagógusképzés sem.
Sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek óvodai nevelése. Négy szülői panasz alapján vizsgálta a biztos az ő befogadó óvodai nevelésüket. Ismétlődő probléma a szegregáció, noha a többigyerekkel együtt kellene őket ellátni. Volt olyan önkormányzat, amelyik egyszerűen kizárta az integrált nevelésből a fogyatékos és autista gyerekeket, anélkül, hogy másképp gondoskodott volna az ellátásukról. Az intézmények általában a többi szülő ellenállására hivatkoznak, ahelyett, hogy megfelelően tájékoztatnák, érzékenyítenék őket az inklúzióról. Az ombudsman kérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy dolgozzák ki a befogadó óvodai nevelés stratégiáját.- SNI tanulók oktatása. Az ombudsmanhoz forduló szülők sérelmezték, hogy nem kapták meg a szakértői bizottság által előírt fejlesztést a gyerekek. A biztos rendszerszintű visszásságokat tárt fel: szakemberhiányt, az iskolába való eljutás ellehetetlenülését, a szükséges logopédiai, pszichológiai ellátás elmaradását. Két esetben is nem tudott eljutni a fogyatékkal élő diák az iskolába, noha az utaztatás megszervezése és finanszírozása a fenntartót terhelné.
Más gyermekjogi, gyermekvédelmi ügyek
Azonos nemű párkapcsolatban élő személy örökbefogadásának meghiúsulása. Az ombudsman egy konkrét esetet vizsgált, amikor a már barátkozási szakban tartó örökbefogadást leállította a gyám, feltehetően azért, mert az örökbefogadó nyíltan vállalta, hogy leszbikus kapcsolatban él. A biztos rámutatott, hogy az örökbefogadás megszakadása az összes érintettet megviselte, mindenekelőtt a kisgyermeket, így nem szolgálta a gyermek érdekét. A jelentés javasolja az örökbefogadás törvényi preferenciáinak egyértelmű tisztázását házasok és egyedülállók, a megyében és máshol lakók között, a gyám ugyanis erre hivatkozva tagadta meg hozzájárulását. (Az esetről részletesen itt, az ombudsmani jelentésről itt lehet olvasni.)- Nevelőszülők örökbefogadása 45 évnél nagyobb korkülönbség esetén. A biztos több hasonló beadvány miatt vizsgálódott, amikor a nevelőszülő szerette volna örökbe fogadni a nála nevelkedő gyermeket, de a korkülönbség több volt a törvényben előírtnál. A jelentés megállapította, hogy nem okoz visszásságot, hogy az örökbefogadó legfeljebb 45 évvel lehet idősebb a gyereknél, és a nevelőszülő nincs eleve előnyben a nála élő gyerek örökbefogadáskor. Az életkori kikötés a gyermek érdekét szolgálja, a nevelőszülő általi örökbefogadás pedig nem kizárt, de minden esetet egyedileg kell vizsgálni. A biztos javasolta a szaktárcának, a nevelőszülői képzés során hangsúlyozzák, hogy a nevelőszülőség célja alapvetően nem az örökbefogadás.
- Bölcsődei fegyelmezés. Egy konkrét eset miatt érkezett panasz, mikor a bölcsődei nevelő egy síró kisgyereket lefogott és vizet fröcskölt az arcába, ami traumatizálta a kicsit. A biztos megállapította, hogy ez a „fegyelmezés” megalázó, s a szakembernek fel kell készülnie a gyerek nyugtalan, sőt agresszív érzelmi állapotának is méltóságot tiszteletben tartó megoldására.
- Kiskorú gyerek kihallgatása. Szintén konkrét esetet vizsgált az ombudsman, mikor tavaly egy 14 éves, fogyatékkal élő gyermeket a szülő jelenléte nélkül bekísértek a rendőrségre és ott kihallgatták. Mindez súlyosan sértette a gyermek jogait, személyes szabadságát, hiszen ilyen korú gyermeket csak a szülő jelenlétében lehet kihallgatni. A biztos továbbképzést javasolt az adott megye rendőrségének.
- Lisztérzékeny óvodás közétkeztetése. Egy önkormányzati óvoda nem vállalta egy kisgyerek gluténmentes étkeztetését, arra hivatkozva, hogy a szállítási költségek miatt ez igen drága lenne. A biztos hangsúlyozta, hogy a speciális igényű gyerekek étkeztetése nem hárítható át a szülőkre az óvodában, arról az intézménynek kell gondoskodni, költségektől függetlenül – hisz a diétás étrendet követő kisgyerek otthoni ellátása már eleve nagy terhet ró a szülőkre. A Belügyminisztérium vállalta, hogy ismét felhívja e kötelezettségre az önkormányzatok figyelmét.
A panaszosok többnyire az eljárások elhúzódását kifogásolva fordultak a biztoshoz. Késve reagált a rendőrség egy édesanya azon panaszára, hogy a 7 éves fia súlyos pszichés tünetekkel tért haza az apával való kapcsolattartásról. Egy különélő szülőpár, ahol az anya külföldre költözött a gyerekkel, a kapcsolattartás újraszabályozását kérte a gyámhivataltól, aminek az csak jelentős késéssel tett eleget. Egy óvodás gyermeknél a gyámhatóság szüneteltette a családi pótlék folyósítását a hiányzások miatt. Közben a gyermek iskolás lett magántanulóként, azaz tankötelezettségét teljesítette, ám a családi pótlékot ezután sem kapták. Egy gyámhivatal csak három év elteltével szüntette meg a gyermek védelembe vételét. Mindezek a csúszások a biztos szerint visszásságot okoztak, sértették a gyermekek érdekeit. A szaktárca államtitkára szerint idén emelni fogják a gyámhivatali dolgozó létszámát, így csökkentve a leterheltségüket.
Más ügyek
- Diszkriminatív a csed. Egy egyedülálló apa azzal a panasszal fordult a biztoshoz, hogy egyedülálló apaként azért nem jogosult az újszülött után járó csecsemőgondozási díjra, mert az édesanya nem egészségügyi okból, hanem saját döntése miatt esett ki a gyerek gondozásából. A csed jelenleg alapvetően az anyának jár, az apának csak akkor, ha az anya meghalt, egészségi okból nem neveli a gyerekét, vagy ha egyedülálló apa fogadta örökbe a csecsemőt. A biztos megállapította, hogy ez a szabályozás sérti az egyenlő bánásmód elvét, és javasolta, hogy a gyereküket egyedül nevelő apák részesülhessenek a csedből, függetlenül attól, hogy ez milyen okból következett be.
- Bántalmazás után kirúgott tanuló. Egy édesanya fordult a biztoshoz, akinek gyerekét az iskolában az egyik tanár bántalmazta (megcsavarta a fülét), majd mikor ezt szóvá tette, közölték, hogy a gyerek nem járhat többet a nem állami fenntartású intézménybe. Az iskola igazgatója a bántalmazást nem vizsgálta, arra hivatkozva, hogy a szülő nem nyújtott be panaszt. A biztos megállapította, hogy a bántalmazás sértette a diák emberi méltóságát, és az iskola igazgatója köteles kivizsgálni az ilyen ügyeket, függetlenül attól, hogy jutottak a tudomására, az iskolától való eltanácsolást pedig nyomásgyakorlásnak minősítette.
